Vízszentelés: a legelterjedtebb, az év folyamán többször is előforduló szentelmény. A legünnepélyesebb és leghosszabb szertartású vízszentelés Úrjelenés ünnepén, január 6-án van, a lehetőség szerint folyóvíznél vagy kútná1, szükség esetén a templomban egy nagyméretű edénynél. Hosszú szentírási olvasmányok, ekténiák után a…

Ypakoj: leginkább a vasárnap-reggeli zsolozsmában a felmeneteli ének előtt fordul elő, aztán a vasárnapra forduló kis esti és éjféli istentiszteleten. Tárgya: a kenethozó asszonyok készülődése, hogy a sírban fekvő Krisztus testét Húsvét hajnalban megkenjék. Más nagyobb ünnepeken is előfordul néha…

Záróima: a zsolozsma egyes részeiben, az utrenye és vecsernye kivételével az imaóra elbocsátója előtti utolsó papi ima. Gondolata az imaóra gondolatköréhez kapcsolódik.

Zászló: (vagy lobogó) vízszintes tartórúdra erősített fehér vagy színes, nagyobb méretű selyem vagy szövet, amelyet egy kereszttel díszített rúdra helyeznek el. Így a két rúd keresztet alkot. A szövetre Jézusnak vagy a szenteknek a képeit, vagy csak ezek monogramjait festik…

Zeón: (teplota, melegség) forró víz, melyet az áldozás előtt a Kenyér megtörése és egy részének a kehelybe helyezése után öntenek a kehelybe. A diakónus áldást kér egy edényben hozott meleg vízre, aztán a pap e szavakkal: „A Szentlélek forrósága”, háromszor…