Tömjén: egy bizonyos fajtájú fának a gyantája, amely tűzparázson elégve fölfelé szálló, kellemes illatú füstöt ad. Az ég felé szálló imát és áldozatot jelképezi. Már az ószövetségi időkben is használták. A keresztény egyház csak az üldözések megszűnése után kezdte alkalmazni, mivel a szertartások külső fényét emelte. Jelenleg is szokásban van az egész templomnak, vagy csak egy részének, személyeknek vagy tárgyaknak (pl. ikonoknak) a megtömjénezése. Szentelményeknél és áldásoknál a szentelt vízzel való meghintést gyakran tömjénezés követi.