Vecsernye: (heszperinon) alkonyati zsolozsma, egyházunk liturgikus napjának első istentisztelete. Részei: A pap kezdő áldása és a szokásos kezdet után a zsoltárok (a pap ezalatt esti papi imádságokat mond), sztichirák, esti énekek, ekténiák, újra sztichirák, végül Simeon hálaéneke, befejező Tropárionok és elbocsátás. Időtartamát és ünnepélyességét tekintve van kis-, köznapi- és nagyvecsernye. A legnagyobb ünnepek előtt a nagyvecsernyébe litiát is iktatnak, és összekapcsolják a reggeli istentisztelettel. Néhány alkalommal a vecsernyét Szent Liturgiával is összekapcsolják, ilyenkor a vecsernyének kb. a felét végzik, folytatva a Szent Liturgia olvasmányaival. Néhány esetben különleges előírás szerinti vecsernye van. Nagyböjtben az első felét vasárnap délután ünnepélyesen, nagyvecsernyei renddel végzik, a másik felétől egyszerűbbé válik a menete, a végén pedig szokásos Tropárionok helyett bűnbánati Tropárionok vannak leborulásokkal. Húsvét fényes hetében a húsvéti szokásos kezdet után elmaradnak a zsoltárok, mindennap teljes díszben végzett ünnepi nagyvecsernye van, a 8 hang feltámadási énekei közül minden nap mással, a végén pedig húsvéti előversekkel, keresztcsókolással és húsvéti sztichirákkal. Ritkábban a csonka nagyvecsernye is előfordul, amikor a kérő ekténia után azonnal elbocsátás történik.