Válasz: Tágabb értelemben szentek azok, akik Isten barátságában haltak meg és üdvözültek. Az Egy-ház szentként tiszteli azokat, akik a keresztény hősies fokban gyakoroltak, és életük fokozottan példaértékű.
Hivatkozás: Bölcs 7,27: Bár egymagában van, mindent megtehet,
bár egyedül marad, mindent megújít,
nemzedékről-nemzedékre betér a szentek lelkébe,
s őket Isten barátaivá és prófétákká avatja.
1Kor 6,11: Bizony, ilyenek voltatok néhányan; de meg lettetek mosva, megszentelést nyertetek, és megigazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében, a mi Istenünk Lelke által.
Gondolatok: Abszolút értelemben csak Isten szent; minden más pedig annyiban, amennyiben hozzá tartozik. Tiszteletet is annyiban adunk nekik, amennyiben az Isten világával összefonódtak, vagyis leszűkített értelemben „szentek.” A Biblia nyolcvannégy helyen alkalmazza a szent szót emberekre, és ismeri a szó analóg felhasználást is (2Kor 13,12). A szentség tehát emberre is alkalmazható fogalom, s ez a teremtő Isten szentségét nem sérti. (ld. következő kérdés) Mivel minden embernek kijár a tisztelet, éppen azért, mert az ember „Isten képmása,” azoknak az embereknek, akik sokakat Istenhez vezettek, és írásaik, életük (imáik) által ma is vezetnek, vallásos tiszteletet adunk. Ennek indoka, hogy Istenhez fokozottan kapcsolódnak. Őket szenteknek nevezzük, mert Isten szentségét megragadhatóvá teszik. Egy-egy szent élete ui. nem más, mint aktualizált evangélium. Minden szent egy-egy sajátos helyzetben, korban és életállapotban mutatta meg mit is jelent az Evangélium a maga teljes erejében, s ez igaz akkor is, ha néha emberi gyengeségeket fedezünk fel bennük.