Válasz: A négy sarkalatos erény: az igazságosság, a mértékletesség, a lelki erősség (bátorság) és az okosság.
Hivatkozás: Bölcs 8,7: És ha valaki az igazságot kedveli,
fáradságának gyümölcsei kiváló erények,
mert megtanít mértéktartásra és okosságra,
igazságosságra és erősségre,
melyeknél hasznosabb nincs az életben az embereknek.
Péld 12,28: Az igazság útja életet ad,
de tágas az út, mely a halálba vezet.
Apcsel 10,35: ellenkezőleg, kedves előtte bármelyik nép fia, aki féli őt és igazságot cselekszik. Tit 2,2: Az időseknek azt, hogy legyenek józanok, tisztességesek, egészségesek a hitben, a szeretetben és a türelemben. 1Kor 6,12: »Minden szabad nekem!« Csakhogy nem minden használ. »Minden szabad nekem!« Csakhogy én ne legyek semminek a rabszolgája.
Iz 28,6: igazság lelke azoknak,
akik igazságot szolgáltatnak,
és erő azoknak,
akik a harcot a kapunál visszaszorítják.
Sir 1,19: Aki féli az Urat, annak jó sora lesz,
és végső napjain áldásban részesül.
Gondolatok: A sarkalatos erények azok a természetfeletti kegyelem befogadására előkészítő tulajdonságok, amelyeket már a görög filozófusok is a középmérték (mezosztenész) fogalmával jelöltek. Azért vélelmezhető, hogy az antik gondolkodókra is előkészítő kegyelem hatott, mert szavaikat szó szerint felhasználta a kinyilatkoztatott szöveg, a Szentírás is. Központi tanítása: „Az erény középen van.” Vagyis a két szélsőség középútja az erény: – 1. Okosság, mely olyan gyakorlati erény, amely a többi erényt irányítja. 2. Igazságosság, mely készséget jelent mindenkinek megadni, ami megilleti. 3. Lelki erősség vagy bátorság, mely fékezi indulatainkat, legyőzi félelmünket, és segít veszélyek közt is az igazsághoz ragaszkodni. 4. Mértékletesség, amely önfegyelmet és mérsékletet jelent az ösztönös kívánságok területén. A középmérték mint erény minden magatartásra kiterjeszthető. Ahogyan ui. a gyávaság és vakmerőség között van a bátorság; a hedonizmus és az önemésztés között van a mértékletesség; az elvtelenség és a kegyetlenség között van az igazságosság; a hajlíthatatlanság és az opportunizmus között van az okosság; úgy a bujaság és a prüdéria között van a szemérem; a háborús agresszió és a hazaárulás között van az önvédelem; ill. a munkamánia és a henyélés között helyezkedik el a szorgalom.