Válasz: A szentségeket Krisztus alapította és közvetlenül rendelte.
Hivatkozás: 1Kor 3,11: Mert a lerakott alapon kívül, amely Jézus Krisztus, más alapot senki sem rakhat.
Gondolatok: A szentség nem emberi találmány, és nem a krisztusi eszmék szimbolikus értelmezése. Az apostolok nem mertek volna újdonságokat bevezetni, mégis már az újszövetségi időkben ünnepelték az összes szentséget. A krisztusi alapítás nem minden szentségnél azonos módon történt; ill. nem mindegyik szentség alapítási hátterét ismerjük kimerítően. A fő szentségeknél (keresztség, Eucharisztia) minden lényeges részletre kiterjedt az alapítás, a többinél az apostolok csak a szentség irányelveit, ill. a közléshez való hatalmat kap-ták, pontosabban ennyit állíthatunk biztosan. Minden szentséget Krisztus közvetlen rendelt az apostolok számára, még ha nem is nevezte mai kifejezéssel szentségnek; ezért úgy kell őket tekinteni, mint a hitletétemény részeit. A pogány kultuszokkal való párhuzam téves, már csak azért is, mert ezeket alig ismerjük. Kultuszaik szövege zömmel elveszett. Lényeges ponton nincs kapcsolat, ami hasonlóság mégis mutatkozik, azt Tertullián „az ördög majmolásának” nevezte (Præs. 40). Newman írja: „Állítják rólunk, hogy a szentségek misztikus erejéről szóló tan a platonikus filozófusoktól származik, a kultikus szertartások a pogányoktól, az egyház-szervezet pedig a zsidóktól. Ez tkp. így is van, de ennél még több is ered e forrásokból. Pl.: a háromságtan nyomai, a Megtestesülés, a bűnért való engesztelés a pogányoknál, a zsidóknál és a filozófusoknál egyaránt fellelhető. Mert a Mindenható az igaz vallás sugarait és nyomait már Fia eljövetele előtt is széthintette a világon” (D.A. 210).