Válasz: Mária csodálatos fogantatása azt jelenti, hogy természetes módon, de természetfeletti kegyelemből és isteni segítséggel fogant édesanyja, Szent Anna méhében; bűntelensége pedig arra utal, hogy személyes bűnt sem követett el soha.
Hivatkozás: Lk 1,28: Bement hozzá az angyal, és így szólt: »Üdvözlégy, kegyelemmel teljes, az Úr van teveled.« Én 2,2: Amilyen a liliom a tövisek között, olyan a kedvesem a leányok között! – Én 4,7: Egészen szép vagy, kedvesem,
és szeplő nincsen benned!
Gondolatok: Mindenki áteredő bűnben születik; vagyis az első vétek következményét fogantatásakor kapja a szüleitől. Ez alól csak Krisztus kivétel. Amikor Gábriel megszólításképpen használja: Kegyelembe fogadott (κεχαριτωμένη); az Mária tisztaságára, szenvedélymentességére és személyes bűntelenségére utal. Az új nyugati dogmát (a szeplőtelen fogantatást) a középkor latin teológusai, köztük Aquinói Tamás és Bonaventúra sem fogadták el, vagy legalábbis gyanúsnak tartották; azt a benyomást keltette, mintha Mária, Jézus megváltói művétől függetlenül igazult volna meg. Ezért érthetetlennek vélték a Szent Szűznek az ószövetség igazai közül való ilyen erőszakos kiszakítását. Szűz Mária személyes bűnt sem követett el soha, azaz sose fordult elő, hogy akár a legkisebb dologban is tudatos módon szembehelyezkedett volna Isten akaratával. Az atyák is felsőfokban beszéltek Mária szentségéről, úgy, hogy ez a bűn minden fajtáját kizárja. (pl. Krétai Szt. András és Damaszkuszi Szt. János). Szíriai Szt. Efrém írja: „Nincs benned, Uram, szenny, sem szeplő a te Anyádban” (Car. Nis. 27,8). Augusztinusz szerint: „Mindenki bűnben van, kivéve Máriát, akiről Krisztus méltósága miatt, hallani sem akarok, ha bűnről van szó” (Nat. et gr. 36,42).