Válasz: A teremtés időpontjáról az állítható biztonsággal, hogy Isten úgy alkotta meg a világot, hogy az a mérhető időben kezdődött, vagyis időbeli kezdete van
Hivatkozás: Ter 1
Gondolatok: Az „elsődleges teremtés” nem történhetett időben, ezért vele kapcsolatban nincs értelme feltenni a „mikor” kérdést. Az atyák véleménye és bölcseleti érvek alapján valószínű, hogy az első teremtés egy pillanat alatt történt. A „másodlagos teremtés” idejét illetően, azon kívül, hogy az időben történt, nem uralkodik egyetértés. A Biblia a hatnapos teremtéstörténetben ír róla, melynek értelmezése nem tisztázott, és számos szabad vélemény létezik. Egy biztos, a Szentírás nem téved és nem téveszt meg, de mindig figyelemmel kell lenni a sugalmazott író szándékára és az irodalmi műfajokra. A Szentírás egyetlen hiteles helyének valódi értelme és a természettudomány biztos eredményei között sem lehet igazi eltérés. „A Szentírás igazmondásából nem szabad engedni, de helytelen értelmezéssel a hitetlen tudósok gúnyolódásának sem kell kitenni”. Valószínű, hogy a hexaëmeron szó szerint értelmezendő, ám a szószerintiséget nem túlzó módon kell felfogni; hanem csak ott kell alkalmazni, ahol a szöveg természete igényli. Szabad azonban más felfogást is követni; a szentatyák (pl. Nagy Szt. Atanáz) ezen a ponton ui. nem tanítanak egységesen. Némelyek szó szerinti értelemben magyarázták a szöveget, mások allegorikusan. Általános a teremtés 6 napját látomásként magyarázni. Eszerint a teremtéstörténet az Ádámnak adott őskinyilatkoztatás maradványa, és a 6 nap nem a teremtés hat napja, hanem átélt 6 nap, melynek reggele és estéje a jelenés kezdetét és végét jelenti. Eszerint Isten 6 éjszakán jelentette ki Ádámnak a teremtés titkát, és a dolgok egymásutánja nem tényleges, hanem logikai sorrend. Ezt látszik alátámasztani, hogy a második teremtéstörténet nincs tekintettel az elsőre (pl. változik a teremtés sorrendje), vagyis úgy tűnik, hogy maga a sugalmazott író sem akart dokumentumszerű anyagot közölni a világ kialakulásáról. Pusztán korának nyelvén vallási igazságokat akart átadni az őskinyilatkoztatás mondákban megőrzött változatának a Bibliába való beépítésével. A történetek kiválasztásában azonban Isten irányította a szerzőt, így az mindenestül az isteni kinyilatkoztatás terméke, s mint ilyen, nem vethető kritika alá. Az elméletnek az ad igazi tekintélyt, hogy még jóval az evolúciós elmélet előtt született, és nem árnyékolja be a gyanú, hogy utódvédharcokat folytat a Szentírás tekintélyének megőrzéséért. Mások elkötelezettek a 6 nap abszolút szószerintisége mellett. Tisztán természettudományos úton akarják igazolni a fiatal univerzumot. Számos eredményüket nem lehet elvetni, de vigyázni kell, mert: „mikor tudományosan akarjuk képviselni a kinyilatkoztatott igazságot, óvatosnak kell lennünk; ha a hitigazságot gyönge okokkal támogatjuk, a hitetlenek kigúnyolnak, mert azt gondolják, hogy ama gyönge érvek alapján fogadjuk el a hitet” (ScG. I.13.). Az ortodox hit tehát nem ellenkezik kifejezetten a fejlődéselmélettel, de ellenkezik a véletlennel, hogy ti. a fejlődés mögött nem állt felsőbb tervezés. Ez ellene mond a nehézkedés és az elégséges ok elvének, ill. a termo-dinamika II. törvényének.