Válasz: Hét szentség van: 1. Keresztség; 2. Bérmálás; 3. Eucharisztia; 4. Papi Rend; 5. Házasság; 6. Bűnbánat Szentsége; 7. Betegek Kenete.
Hivatkozás: Péld 9,1: A bölcsesség házat épített magának, kifaragta hét oszlopát, Jel 4,5: A trónból villámok, zúgás és mennydörgések törtek elő. Hét fáklya égett a trón előtt: Isten hét szelleme. Jel 1,16: Jobbjában hét csillagot tartott, és a szájából kétélű kard állt ki. Az arca olyan volt, mint a teljes fényében ragyogó nap. 1Tim 3,15: hogy ha késlekedném is, tudd, hogy hogyan kell forgolódnod az Isten házában, amely az élő Isten egyháza, az igazság oszlopa és szilárd alapja.
Gondolatok: A Bibliából nem lehet bizonyítani a szentségek hetes számát. Az atyák nem képviselik formában a tételt, ui. az első századokban még nem alakult ki a szentség teológiai fogalma, mely a hét szertartást egy szempont alá fogta volna, és az állami üldözésből fakadó titokfegyelem is hozzájárult, hogy az atyák meglehetősen visszafogottan beszélnek a szentségekről. Jeruzsálemi Szt. Cirill ezt fűzi egy keresztségi bevezető oktatása elé: »Ezeket nem szabad jelölteknek vagy bármilyen más nem kereszténynek adni. Ha leírod e példányt, Istenre kérlek, el ne hagyd!«. Mindazáltal a szentségek hetes száma igazolható abból, hogy mind a Szent Írás, mind a Hagyomány csak e hét, általunk szentségnek nevezett eszközhöz fűz kegyelmi hatást. Komoly érv a keleti és a nyugati egyházak összhangja a kérdésben. Az egyetértés ezen a ponton tehát a nagyon ősi hagyomány jele. Az V. században elszakadt örmények is vallják a hét szentséget. Sőt mikor némely eretnekség elejtett egy-egy szentséget, azonnal pótolni akarta valami más eszközzel, annyira erős volt a szentségek hetes számát illető meggyőződés. Hogy kettőnél több szentséget hittek az atyák, arra nézve elegendő, hogy Ágoston vallja, hogy Krisztus rendelte a keresztség és az Eucharisztia szentségét, „és a többit, amely a Szent Iratokban említve van” (Epist 54,1); ill. máshol: „Amit az egész Egyház vall, és nem zsinattól ered, arról joggal tartjuk, hogy apostoli hagyományból származik” (Bapt. IV. 24,31). A helyzet hasonló, mint a Biblia könyveinél: mivel a Biblia nem tesz kifejezett említést a számról, csak a létezésről, arra kell hagyatkozni, amit az Egyház tanít. Ha pedig az egyes atyáknál a szentségek száma néha több (pl. 10) és néha kevesebb (3) annak oka, hogy vagy a szentség (misztérium) meghatározása tér el a mienktől (pl. Efezusi Joszaf), vagy csak bizonyos szempont alapján tárgyal a Titkokról (pl. Dionisziosz Aeropagitész, Nikolaosz kabaszilasz, Palamasz Szt. Gergely). Ne feledjük ui. hogy egy-egy tanítás tisztázódásáig a szakkifejezések sem kristályosodnak ki azonos értelemben (ld. a Szentháromságtanban a személy, lényeg, természet kifejezések kezdeti eltérő értelmezései).