Válasz: Az epitimion bűneink következményeinek jóvátétele. Ha egy bűn által okozott kár közvetlenül jóvátehető, akkor ez mindenkor része az epitimionnak. Ha pedig nem helyrehozható, és a bűn súlya indokolja, vagy a pap kételkedik a gyónó bánatának őszinteségében, akkor adható olyan jellegű epitimion, ami jelzi, ill. kialakítja a jóvátétel készségét.
Hivatkozás: Lk 19,8: Zakeus azonban odaállt, és azt mondta az Úrnak: »Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakit valamiben megcsaltam, négyannyit adok helyette.« Lev 26,39: Ha pedig néhányan ezek ellenére is megmaradnak közületek, azok sorvadozni fognak gonoszságaik miatt ellenségeik földjén és meggyötrődnek atyáik és önmaguk bűneiért, Szám 5,6: »Szólj Izrael fiaihoz: Ha valaki, akár férfi, akár nő, elkövet valami vétket, amelyet az emberek el szoktak követni, s így hűtlenül megszegi az Úr parancsát és vétkessé válik:
Gondolatok: Ha a vétket közvetlenül helyrehozni nem lehet, ki kell fejeződnie a szándéknak abban a cselekedetben (ima, böjt, alamizsna stb.), amit a pap jelöl ki. Ez lehet egészen csekély is, hisz a bocsánatot nem a mi erőlködésünk, hanem Krisztus keresztje szerzi meg. Azonban bármily jelentéktelennek tűnik is az epitimion, ha pap kiszabott ilyet, súlyos bűn terhe alatt kötelez.