Daily Archives: 2022.04.06.

Válasz: A Szent Lélek 50 nappal Jézus feltámadása után, Pünkösd napján szállott az apostolokra.

Hivatkozás: Apcsel 1,8: A rátok lejövő Szentlélek azonban erővel tölt majd el benneteket, hogy tanúságot tegyetek rólam Jeruzsálemben és egész Júdeában, Szamariában, egészen a föld határáig.« Apcsel 2,1: Mikor elérkezett pünkösd napja, mindannyian együtt voltak, ugyanazon a helyen.

Gondolatok: Pünkösd napján az apostolok látható isteni jelek kíséretében láthatatlan természetfeletti segítséget kaptak, magát a Szent Lélek Istent. Ezáltal nemcsak az apostoli munkához szükséges természetes segítő kegyelmeket kapták meg, hanem különleges kegyelmi ajándékokban is részesültek. Ekkor született meg az Anyaszentegyház, mert ezen a napon a Szent Lélek erejéből kaptak meg mindent az apostolok, ami az Egyházat Egyházzá teszi. Ekkor lett teljes a közösség az igehirdetés és a szentségek területén. Ettől a naptól minden nem járulékos elem megvolt az közösségben, és lényegét tekintve ma is azzal bír az Egyház, amit a Pünkösdkor, illetve után birtokolt.

Válasz: A Szent Lélek az Atyától ered, származik

Hivatkozás: Jn 15,26: Amikor pedig eljön a Vigasztaló, akit elküldök majd nektek az Atyától, az igazság Lelkét, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam; Jn 16,7: De én az igazságot mondom nektek: Jobb nektek, ha elmegyek. Mert ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok, ha azonban elmegyek, elküldöm őt hozzátok. Mt 11,27: Mindent nekem adott át az én Atyám, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, s az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni.

Gondolatok: A Szent Lélek az Atyától ered a Fiú által. Az Atyától mint lételvtől, a Fiú által abban az értelemben, hogy a Szent Lélek az Atya szeretete a Fiú iránt, és mint ilyen kapcsolatban van a Fiúval. Nyugaton ezt a Fiú általi származást túlhangsúlyozták, és betoldották a Hitvallásba a záradékot: „és a Fiútól,” a Hitvallásban való minden változtatást megtiltó Efezusi (III. egyetemes) Zsinat kánonja ellenére. Ezért Filioque betoldást az Ortodox Egyház nem fogadja el noha némely (az ortodox Egyház által is tisztelt) latin szentek is használták (pl. Szt. Ambrus és Szt. Hiláriusz). Nagy Szt. Vazul és Nisszai Szt. Gergely azonban energikusan tiltakoztak is ellene, mert szélsőséges értelmezésében a Filioque-tan veszélyezteti az Atyának azt a szerepét, hogy forrása legyen a másik két isteni személynek. A latinoknak azt az érvét, hogy így olybá tűnik, mintha az Atyának két fia lenne, azzal utasítja vissza az Egyház, hogy a Szent Lélek a Fiúval való viszonyában származik az Atyától, ezért nem tekinthető második Fiúnak. A Lélek eredése ezért nem is születés, hanem származás. Emellett veszélyesebb lehet az a túlzás (és ilyen értelemben eretnekség), amely a Filioque-t következetesen végigvezetve két lételvet tulajdonít a Szent Léleknek. A korai latin szentek ezt nem tették, hiszen még nem is volt kikristályosodva e tan, ezért nem is tekintjük őket eretneknek, mert tudjuk, hogy a kifejezést ortodox értelemben ragadták meg, noha fogalmi pontatlanságon tetten érthetők. Az Egyház a félreértéseket kerülendő mindig tanította, hogy a Lélek egyetlen akarással, egyetlen leheléssel származik, mint az Atya megszemélyesedett szeretete a Fiú iránt. Amikor Jézus megígérte, hogy elküldi a Lelket, akkor ez nem jelent hatalmi alá-fölérendeltséget(ami a Háromságon belül lehetetlen is lenne), ha nem jelzi, hogy a Lélek általa és érte származik, amelyet megoszt majd az Egyházzal. Ilyen értelemben beszélhetünk a Fiú általi származásról. Erre utal, hogy Jézus máskor az Atyától való eredést is küldésnek nevezi. A Lélek eredése ezért nem születés, hanem származás.

Válasz: A Szent Lélek a Szent Háromság harmadik személye, valóságos Isten az Atyával és a Fiúval együtt.

Hivatkozás: 1Kor 2,10: Nekünk azonban kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent kikutat, még az Isten mélységeit is. Mt 28,19: Menjetek tehát, és tegyetek tanítvánnyá minden népet. Kereszteljétek meg őket az Atya és a Fiú és a Szentlélek nevében, 1Jn 5,7: Mert hárman vannak, akik tanúskodnak:

Válasz: Igen, Jézus Krisztus emberi természete szerint jogilag is, fajilag is zsidó volt, Dávid vérvonalából.^[1]

Gondolatok: Ha Jézus nem volt zsidó, akkor nem az ószövetség ígért Messiása, és a teljes Biblia hiteltelen. De akkor mi alapján hiszünk Jézusban? Ezért az állítás, mely Jézus zsidóságát megkérdőjelezi Bangha Béla szerint „sovén mázzal leöntött újpogányság, mely a zsidókkal szembeni ellenszenvet (antiszemitizmus) akarja kihasználni a kereszténység leszólására s ezért keveri össze állandóan az ószövetségi, tehát isteni eredetű zsidó vallást, a kereszténység előfutárát a mai talmudisták és kabbalisták babonáival.” Aki vallja, hogy az ószövetség a zsidó világuralom érdeké-ben kitalált csalás, nem veszi figyelembe, hogy tele van a zsidókra nézve kellemetlen részletekkel. Hogy Jézus egy rómaitól fogantatott, későbbi rágalom. „Jézus nem csak zsidó, hanem az Isten Fia, aki abból a népből akart származni, amelyet Isten a messiási ígéretek hordozójául rendelt. Nem állítható egy sorba későbbi uzsorásokkal. A próféták írásai és a Talmud között oly különbség van, mint a makkabeus hősök és a mai galiciánerek között. Azok szentek voltak, akik a pogány világ ezer kísértése közt is ragaszkodtak Isten szavához, míg mai követőik már egy egész más irányt képviselnek.” (Bangha: Világnézeti válaszok)

Válasz: Krisztus a világ végén fog újra eljönni. Eljövetele egyben az utolsó ítélet, a feltárulkozás ideje is lesz. Jézus a világ végén feltámaszt és nyilvánosan megítél bennünket a testi-lelki üdvösségre vagy az örök kárhozatra.

Hivatkozás: Róm 11,25: Nem akarom, testvérek, hogy saját bölcsességetekre hagyatkozzatok, és meg ne ismerjétek azt a titkot, hogy a vakság Izraelnek csak egy részében következett be, addig, amíg a nemzetek összessége be nem lép, Mk 13,10: Előbb azonban minden nemzet számára hirdetni kell az evangéliumot. 2Tessz 1,7: és nyugalommal velünk együtt nektek, a szorongatottaknak, amikor az Úr Jézus megjelenik az égből hatalmának angyalaival, 2Tessz 2,1: Urunk, Jézus Krisztus eljövetele és a hozzá való gyülekezésünk dolgában kérünk titeket, testvérek,

Gondolatok: Jézus második eljövetele nyilvános lesz: bírói aktus, mellyel Isten pontot tesz a történelem végére. Ennek ideje nincs kijelentve, mert számító okoskodáshoz vezetne; csupán előjeleit kaptuk meg. Hat esemény, amelyek megelőzik az ítéletet: 1. az Evangélium elterjedése; 2. a zsidók megtérése; 3. az Antikrisztus fellépése; 4. a keresztények általános hitehagyása; 5. nagy természeti megrázkódtatások; 6. világégés.

Válasz: Jézus a feltámadását követő negyvenedik napon fölment a mennybe. Ezzel bevonult Isten uralmába, és emberségével is részt vesz dicsőségében.

Hivatkozás: Apcsel 1,9: Miután ezeket mondta, a szemük láttára felemelkedett, és felhő takarta el a szemük elől. Jn 12,32: Én pedig, ha majd felmagasztalnak a földről, mindent magamhoz vonzok.« Jn 16,7: De én az igazságot mondom nektek: Jobb nektek, ha elmegyek. Mert ha nem megyek el, a Vigasztaló nem jön el hozzátok, ha azonban elmegyek, elküldöm őt hozzátok.

Gondolatok: A mennybemenetelt a Biblia úgy írja le, mintha Jézus felfelé emelkedett volna. De nem ezért, mintha a mennyország a felhők felett lenne. A „fel” átvitt értelméről van itt szó, de a szövegből arra lehet követ-keztetni, hogy Jézus a természetfeletti irányt érzékeltetendő valóban felfelé emelkedett. Mivel Jézusban az Isten személyileg egyesült az emberrel, mennybemenetele után az emberi természet is megdicsőült benne, és így minket is bekapcsol Isten háromságos életébe (Jn 16,7). Az apostolok evilági ragaszkodása az Úrhoz akadálya volt műve kiteljesedésének. Pünkösd épp ezt földhözragadt szeretetet volt hivatva magasabb szintre emelni.

Válasz: Jézus a halálát követő harmadik napon valóságosan és testileg feltámadott

Hivatkozás: 1Kor 15,12: Ha tehát Krisztusról az hirdetjük, hogy a halottak közül feltámadt, hogyan mondják egyesek közületek, hogy nincs halottak feltámadása? Lk 24, 30: Amikor asztalhoz ült velük, fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik. Jn 20,13: Azok megkérdezték tőle: »Asszony, miért sírsz?« Ő azt felelte nekik: »Elvitték az én Uramat, és nem tudom hová tették!«

Gondolatok: Jézus feltámadása nem átvitt értelmű, nem szimbolikus, hanem valóságos, és gyökeresen különbözik a kozmosz minden más eseményétől, minden más csodától, mert célja, hogy igazolja azt az örök emberi reményt, hogy a lét teljessége felé való törekvése nincs halálra ítélve. Erre a sarkalatos tétele épül az apostolok hite, a mienk pedig az övékébe gyökerezik. – A tant ért főbb támadások: 1. A főtanács meghagyta a sírt őrzőknek: „Mondjátok, hogy amíg aludtunk, odajöttek tanítványai és ellopták.” Találóan mondja Szt. Ágoston: „Ha aludtak, mit láthattak? Ha nem láttak semmit, hogy lehetnek tanúk”. Hozzátehetjük: Ha látták, miért hagy-ták? Az elmélet feltételezi a rosszhiszeműséget. De 12 épelméjű ember életét adja-e egy hazugságért? 2. Más elképzelés szerint az apostolok kétségbeesése hallucinációba csapott át. Ez a teória tkp. épelméjűségüket vonja kétségbe. De hogy őrülhet meg 12 ember egyformán? Hogy lehet, hogy a mozgalom ellensége, Saul is ugyanolyan módon veszíti el eszét? 3. Mások szerint Krisztus tetszhalott volt. De egy félholtra vert, kiéhezett, szíven szúrt, haldokló hogy hengeríti el belülről a sírt elzáró óriási kőtömböt? Hogy küzdi át magát a sírőrségen, és megy be a városba? És ez az elcsigázott ember, hogy adhat akkora lendületet, hogy érte az apostolok a halált is vállalták? Tegyük fel, hogy igaz a hipotézis. A másik kérdés akkor is nyitott: Hová tűnt ezután Jézus? 4. Olyan elmélet is született, mely szerint Krisztus halála után ikertestvére vette volna át hivatalát. Ezáltal tovább szövevényesedik a kérdés: Hová tüntették őt az apostolok, ill. hol rejtőzködött addig ez a testvér? 5. Mások szerint a feltámadás mítosz; Jézus olyan, mint a misztérium-vallások feltámadó istenei. Ám Krisztusnál nem évszakonkénti, hanem egyszeri eseménnyel van dolgunk, és az összehasonlító vallástörténet nem ismer példát arra, hogy valakiről halála tanúi egyöntetűen állítanák, hogy él. A mítosz keletkezéséhez idő kell, a feltámadás hite pedig egyidős az Egyházzal.

Válasz: Jézus pokolraszállása azt jelenti, hogy Krisztus a megváltás örömhírét elvitte a holtaknak is.

Hivatkozás: 1Pt 3,18: Mert Krisztus is meghalt egyszer a bűnökért, az Igaz a bűnösökért, hogy minket Istenhez vezessen. Test szerint megölték ugyan, de a Lélek életre keltette.

Gondolatok: Az Úr ezzel kiterjesztette a megváltást a hajdani igazakra is. Képletesen: „leszállt a pokol tornácára.” Így fogalmaz a hagyomány, hogy megkülönböztesse az elvetettségtől, melyhez véglegesség is tartozik. Ebben a teljes értelemben Krisztus sem ízlelte meg a poklot. „Ahová Krisztus leszállt, nem kell kárhozottakat feltételezni, akikhez Istennek már nincs szava. Az atyák egybehangzó nézete szerint itt azokról van szó, kikre a boldogító istenlátás várt, de a megváltás objektív művének végbevitele előtt ettől tartóztatva voltak” (Schütz: Dogm. II/4).

Válasz: Jézus Krisztus önként áldozta föl magát minden emberért a bűnök bocsánatára.

Hivatkozás: Jn 2,19: Jézus azt felelte nekik: »Bontsátok le ezt a templomot, és én három nap alatt fölépítem azt!« Jn 10,18: Senki sem veszi el tőlem: én adom oda magamtól. Hatalmam van odaadni, és hatalmam van újra visszavenni. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól.« Jn 10,19: Ismét szakadás lett a zsidók között emiatt a beszéd miatt.

Gondolatok: Ez csak lehetőség: Jézus lehetőségileg mindenkit megváltott, de ez nem mindenkiben fog realizálódni.

Válasz: 1. Vérrel verítékezett; 2. Tanítványai megtagadták; 3. Népe elárulta; 4. Megostorozták és tövissel koronázták; 5. keresztre feszítették.

Hivatkozás: Lk 22,43: Ekkor megjelent neki egy angyal az égből, és megerősítette. Aztán a halállal tusakodva még buzgóbban imádkozott. Mt 26,69: Péter pedig kint ült az udvaron. Odament hozzá egy szolgálólány és így szólt: »Te is a galileai Jézussal voltál!« Mt 27,21: A helytartó tehát megkérdezte tőlük: »Melyiket akarjátok, hogy a kettő közül elbocsássam nektek?« Azok azt felelték: »Barabást!« Mt 27,26: Erre elbocsátotta nekik Barabást, Jézust pedig megostoroztatta és átadta nekik, hogy feszítsék keresztre. Mt 27,27: Ekkor a helytartó katonái bevitték Jézust a helytartóságra, és összegyűjtötték köréje az egész csapatot. Jn 19,30: Amikor Jézus az ecetet megízlelte, azt mondta: »Beteljesedett!« És fejét lehajtva kilehelte lelkét