Válasz: A gondviselés azt jelenti, hogy Isten mind az egyes emberre, mind az egész emberiségre szeretettel vigyáz. Isten az emberi jó és gonosz, helyes és téves gondolatok és tettek szövevényes útjain keresztül is kezében tartja a világot. A gondviselés tehát kiterjed az élettelen világra, a növény és állatvilágra is, de különösen az emberiségre.
Hivatkozás: Bár 3,32: csak a Mindenható ismeri,
és találta meg okosságával:
ő, aki örök időre megalapította a földet,
és betöltötte barmokkal meg négylábú állatokkal.
Iz 46,10: Hirdetem kezdettől a végső dolgokat,
és régtől fogva azt, ami még nem történt meg.
Így szólok: »Tervem megvalósul,
és ami tetszik nekem, mindent megteszek.«
Bölcs 6,8: Az erősekre azonban szigorúbb vizsgálat vár! Mt 6,25: Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok az életetekért, hogy mit egyetek, se a testetekért, hogy mibe öltözködjetek. Nem több az élet az ételnél, a test pedig a ruhánál? Apcsel 17,25: Ő nem szorul emberi kéz szolgálatára, mintha valamire szüksége volna, hiszen ő ad mindennek életet, leheletet és mindent. 1 Pét 5,7: Bízzátok rá minden aggodalmatokat, mert gondja van rátok. Fil 4,6: Ne legyetek semmiben sem aggodalmaskodók, hanem minden helyzetben hálaadással végzett imádságban és könyörgésben terjesszétek a kéréseiteket Isten elé! Jak 4,15: Ahelyett, hogy azt mondanátok: »Ha az Úr akarja, és ha élünk, ezt vagy azt fogjuk tenni.«
Gondolatok: A gondviselés tartja kézben az emberek és az egész világ történéseit a parányi molekulák rendeződésének szintjétől kezdve a tektonikus lemezek mozgásán és az emberi történelmen át, egészen a csillagrendszerek születéséig és elmúlásáig. Ebben Istent nem gátolja sem az emberi szabad akarat, sem bűn. Ennek nem mond ellent sem a világban lévő rossz, sem a halál. Régi bölcsesség: „Isten tud görbe vonalakon is egyenesen írni.” Ennek két fajtája van: A rendes gondviselés alatt a kezdettől fogva megállapított teremtési rendnek megfelelő, érzékelhető külső beavatkozást nélkülöző isteni irányítást értjük. A gondviselés túlnyomó többségben így működik. A rendkívüli gondviseléssel kapcsolatban a kinyilatkoztatás tanítja, hogy Isten a természetfölötti célok biztosításának érdekében olykor a természeti törvények felfüggesztésével, csodával nyúl bele a világ folyásába. A rendkívüli gondviselésnek mindig „jel” értéke van, ezért elégséges természetfeletti utalások nélkül sem várni, sem feltételezni nem szabad. A gondviselés nem jelenti, hogy a vak végzet irányítaná az életünket. Isten gondviselő működésén keresztül is meghagyja a szabadságot. Isten ui. nem lerontja az emberi terveket, hanem eredményre segíti a teremtett okok kezdeményezéseit. Így állítjuk, hogy a gondviselés örök, változatlan terv szerint valósul meg. Ez nem mond ellene a kérő ima jogosságának. Nem azért imádkozunk ugyanis, hogy a gondviselés örök tervét megváltoztassuk, hanem sokkal inkább azért, hogy imánkért megkapjuk, amit Isten öröktől fogva nekünk szánt azzal a feltétellel, ha kérjük.