Válasz: A házasság szentségét a pap áldással szolgáltatja kis férfi és a nő beleegyezésével.
Hivatkozás: Apcsel 18,2: Itt találkozott egy Akvila nevű, Pontuszból származó zsidóval, aki nemrégen jött Itáliából – mivel Klaudiusz elrendelte, hogy az összes zsidó távozzon Rómából –, meg a feleségével, Priszcillával, és elment hozzájuk. 1 Kor 5,1: Az a hír járja felőletek, hogy paráznaság van köztetek, és pedig olyan paráznaság, amilyen még a nemzetek közt sincs, hogy tudniillik valaki az apjának feleségével él. 1Kor 7,8: A nem házasoknak és az özvegyeknek pedig ezt mondom: Jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is. 1Kor 7,10: Azoknak pedig, akik házasságban élnek, nem én parancsolom, hanem az Úr, hogy a feleség a férjétől el ne váljon 1Kor 7,12: A többieknek viszont én mondom, nem az Úr: Ha valamelyik testvérnek hitetlen felesége van, és az kész vele lakni, ne bocsássa el;
Gondolatok: Jézus és az apostolok a házasság körül semmi újat nem rendeltek el, és a házasságot minden népnél a házassági beleegyezés hozta létre. Jézus csak szentségi rangra emelte, amit mind az ószövetség, mind más népek gyakoroltak. Igaz, hogy az Egyház kötelezi híveit, hogy házasságukat a pap áldásával kössék, amint azt az atyák is sűrűn hangoztatták, de tkp. csak az Egyház emeli papot a szentség kiszolgáltatójává. Az újonnan kereszténnyé lett hívek keresztelés előtti házasságát az Egyház érvényesnek és a keresztelkedés után szentséginek ismerte el. A házasság csak akkor érvényes, ha mindketten szabad elhatározással házasodnak. A Szentírás sem tud újszövetségi esküvőről. Ennek oka, hogy a megkereszteltek már vagy házasok voltak, és ezt az Egyház elfogadta. Az Egyház azonban ma már jogi közbevetés által és évezredes gyakorlat alapján papi áldással szolgáltatja ki a házasság szentségét.