214.MELYEK A LEGGYAKORIBB SZENTELMÉNEK?

Válasz: A leggyakoribb szentelmények az áldások, a gyertyagyújtások, a szentelt víz használata (fogyasztása), a temetés, az ereklyék, a szerzetessé nyírás és az ördögűzések.

Gondolatok: Az Ortodox Egyház a búcsúkat (mint a „már megbocsátott bűnök után fennmaradó ideig tartó büntetések elengedését” célzó áhítatgyakorlatokat) nem ismeri el. Egyébként a latin búcsú történelmi hátterét tekintve kezdetben a vezeklés egy formája volt. Pl., aki két hétig eltartott egy szegényt, az 300 napi böjttől szabadulhatott meg. A 300 nap mint ideig tartó büntetés értékelhető. Később búcsút lehetett nyerni a szegények eltartásához szükséges puszta pénzösszeggel, vagy közmunkával is (pl. út- ill. hídépítés). A tisztítótűz tanának megjelenésével azonban az ideig tartó büntetések elengedése a túlvilágra is kiterjedt, és erre a Kelet egyháza mindig is, mint önkényes, Isten felségterületére illetéktelenül behatoló döntésként tekintettek. És ha volt is keleten hasonló gyakorlat (Dositheosz Notharasz jeruzsálemi bizánci ortodox pátriárka például a XVII. században így nyilatkozott: „Ősi hagyomány, hogy a patriarkák igazolásokat bocsátanak ki a bűnbánók rendjébe tartozóknak bűneik elengedéséről.” Erről írásos igazolást is kaptak: szünkhórokhártion.), azt mindig az eredeti értelemben fogták fel, és csak evilági vezeklések elengedésére korlátozták. Ez azonban sokkal inkább az Ortodox Egyház máig is gyakorolt nagyvonalúságán (amely a szigor és az engedékenység /akrivia – oikonomia/ személyreszabott egyensúlyára törekszik) semmint jogászias gondolkodásán fordult.

Tags: No tags

Add a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *