Monthly Archives: április 2022

Válasz: Isten a világot a semmiből teremtette.

Hivatkozás: 2Mak 7,28: Kérlek, fiam! Tekints az égre, a földre és mindenre, ami bennük van, és értsd meg, hogy mindezt, valamint az emberi nemet is a semmiből teremtette Isten. 2Mak 7,28: Kérlek, fiam! Tekints az égre, a földre és mindenre, ami bennük van, és értsd meg, hogy mindezt, valamint az emberi nemet is a semmiből teremtette Isten.

Iz 44,24: Így szól az Úr, a te megváltód,
aki formált téged az anyaméhtől fogva:
»Én vagyok az Úr,
aki alkottam mindent,
aki egyedül feszítettem ki az eget,
és szilárdítottam meg a földet;
ki volt velem?

Gondolatok: A világ tisztán az isteni akarat terméke, vagyis a teremtésnek nincs anyaga. Nincs Istentől független örök anyag, ezért Istenről állítjuk, hogy nemcsak formálta az ősanyagot, de ő is teremtette. Eszerint a teremtés: teremtés a semmiből, az „egyáltalán semmiből.”

Válasz: A világot Isten teremtette.

Hivatkozás: Ter 1; Iz 44,24: Így szól az Úr, a te megváltód,
aki formált téged az anyaméhtől fogva:
»Én vagyok az Úr,
aki alkottam mindent,
aki egyedül feszítettem ki az eget,
és szilárdítottam meg a földet;
ki volt velem?

Jn 1,3: Minden általa lett, és nála nélkül semmi sem lett, ami lett.

Gondolatok: Az egész világ (vagyis minden ami létezik: emberek, állatok, növények, bolygók, csillagrendszerek, molekulák, elektronok, hullámok, tér, idő, természeti és matematikai törvények) Istentől kapta a létét. A teremtés nem hasonlítható semmi más műhöz; minden más alkotás ui. a már létező anyagot használja, de arra nem képes, hogy magát az anyagot is létrehozza. Isten egyedülálló módon forrása a teremtésnek, és e tevékenysége kizárólagos. Úgy, ahogy Isten létesít, senki és semmi nem képes. Isten e képessége (létezőt előhívni a semmiből) közölhetetlen tulajdonság.

Válasz: Ha Isten egy szentjét meg akarja dicsőíteni, vagy szavainak nagyobb hitelt akar adni, akkor kölcsönözhet neki csodatévő erőt. Szószerint tehát a szentek nem tesznek csodákat, mert azokat mindig Isten műveli, de a szentekkel kapcsolatban, ill. közbenjárásukra igenis történnek csodák, amelyekről a Szent Írás és a Hagyomány is tanúskodik.

Hivatkozás: Kiv 4,7: »Dugd vissza a kezedet kebledbe!« – mondta azután. Ő visszadugta, és amikor megint kivette, olyan volt, mint a többi testrésze. – Józs 10,12: Akkor így szólt Józsue az Úrhoz, azon a napon, amelyen odaadta az amoritákat Izrael fiainak színe elé, és azt mondta előttük:
»Nap, ne mozdulj Gibeon felé,
és hold Ajjalon völgye felé!«

1Kir 18,36: Amikor aztán eljött az egészen elégő áldozat bemutatásának ideje, odalépett Illés próféta, s azt mondta: »Uram, Ábrahámnak, Izsáknak s Izraelnek Istene, mutasd meg ma, hogy te vagy Izrael Istene, meg hogy én a te szolgád vagyok és hogy a te parancsodra cselekedtem mindezt.

Apcsel 2,3: Majd pedig szétoszló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz, és leereszkedtek mindegyikükre. Jak 5,6: Elítéltétek és megöltétek az igazat, s ő nem állt ellen nektek!

Válasz: A szenteket, éppúgy mint bárki mást, szabad, és mert Istenre emlékeztetnek minket, helyes is képileg ábrázolni.

Hivatkozás: Kiv 20,4: Ne készíts magadnak faragott képet, és semmiféle képmást arról, ami fenn van az égen, vagy lenn a földön, vagy a föld alatt, a vizekben! Kiv 25,18: Készíts két kerubot vert aranyból az engesztelőhely két szélére. Kiv 26,1: A hajlékot pedig a következőképpen készítsd: Szőjj tíz szőnyeget sodrott lenből kék, bíbor és kétszer festett karmazsin színű fonalból, műszövő munkával tarkítva. Kiv 36,8: Mindazok, akiknek a szíve bölcs volt, készítettek tehát a hajlék berendezéséhez tíz szőnyeget, sodrott lenből, kék, bíbor és kétszer festett karmazsin színű fonalból, tarka mintákkal, műszövő munkával. Szám 21,8: mire az Úr így szólt hozzá: »Készíts egy rézkígyót, és tedd ki jelül: amelyik megmart feltekint rá, az életben marad.«

Gondolatok: A Tízparancsolat tiltja Isten ábrázolását. Az kép ui. Istent végesnek mutatná, ami lényegét sértené. Istent csak jelképekben lehet ábrázolni. Így a zsidó kultúrkörben kialakult a teljes képtilalom. Ám Isten újszövetségi népét, az Egyházat nem kötik a rabbinikus szokások, melyek nem kinyilatkoztatások, csak emberi hagyományok. Az Egyház a szenteket nem tekinti isteneknek, így természetes, hogy ahogyan más hírességeket és családtagjainkat, úgy Isten szentjeit is ábrázolhatjuk képileg. Ha pedig Isten szentjeinek ábrázolása nem tiltott, akkor helyes is, hisz a szentek képei a szentekre, a szentek pedig Istenre emlékeztetnek minket. (A reformáció hívei is ezért ábrázolják a hitújítókat). A zsidó képtilalom oka az volt, hogy Istent ne tudják kicsinyíteni, lényegét megváltoztatni, és főleg a körüllakó népek módjára állatok, növények vagy természeti erők képében imádni. De hogy Isten nem tartja bűnnek általában a képi ábrázolást, több bibliai példa is bizonyítja, mégpedig olyan vallási jellegű ábrázolásokat érintően, melyeket a monoteista kultuszhoz használták. Ám mihelyt egy tárgyat imádni kezdtek a zsidók, a Biblia elutasítja a további kultikus használatát. (2Kir 18,3) Az Ószövetség számtalan helyen gúnyolja a bálványok készítőit és tisztelőit, de a gúny sosem a művészetnek szól, hanem a holt dolog istenítésének (Iz 45,20). A Biblia egyszer kárhoztatja azt a tiszteletet is, amely nem az ábrázolásnak magának, hanem az ábrázolt személynek szól. De a baj itt sem a kép, hanem az ábrázolt személy istenítése (Bölcs 14,17). A bálványimádás lényegét tehát nem az ábrázolás teszi, hanem hogy miként tekintünk az ábrázolásra. Ha istennek tartunk egy teremtményt (pl. Buddhát), az akkor is bálványozás, ha képi keretet nem adunk neki. Ugyanígy, ha képet készítünk valakiről, akit nem tekintünk istennek (pl. családtagokról), az akkor sem bálványimádás, ha magunkkal hordjuk a képet. Az utolsó egyházatya, Damaszkuszi Szt. János is három beszédet írt a szentképek védelmében, ill. a képrombolók ellen, amikor a III. Leó bizánci császár rendeletileg tiltotta meg a szent ikonok tiszteletét.

Válasz: A szentek közbenjárása azt jelenti, hogy a dicsőült és Isten színelátására eljutott emberek imáikkal hathatósan támogathatják azokat, akik még nem jutottak el a mennyei dicsőségbe.

Hivatkozás: 1Sám 28,15: Azt mondta ekkor Sámuel Saulnak: »Miért háborgattál engem azzal, hogy felidéztettél?« Azt mondta erre Saul: »Nagy bajban vagyok, mert a filiszteusok hadakoznak ellenem, s Isten eltávozott tőlem, s nem akart meghallgatni sem próféták, sem álmok által: téged hívattalak tehát, hogy mutasd meg, mit cselekedjem.« Jak 5,6: Elítéltétek és megöltétek az igazat, s ő nem állt ellen nektek! Jn 9,31: Tudjuk, hogy Isten a bűnösöket nem hallgatja meg, de aki istenfélő, és megteszi az ő akaratát, azt meghallgatja. Apcsel 5,1: Egy bizonyos Ananiás nevű férfi is a feleségével, Szafirával együtt földet adott el,

Gondolatok: A közbenjárásnak két keresztény értelme van: az első csak Jézusra vonatkozik. A szó teljes értelmében ő az egyetlen közbenjáró Isten és ember között. Az ő istenemberi mivolta ui. a kapocs az ég és a föld között. De a közbenjárásnak van egy másik, köznapi értelme is: valakinek imával, kéréssel segítséget nyújtani, más helyett vagy más mellett tanúskodni. Biztos, hogy egymásért imádkozhatunk és imádkoznunk is kell, tehát a közbenjárásnak e fajtáját nem tagadhatjuk. Nem szabad hát fogalmi kérdést csinálni a dologból, és az alapján elvitatni az emberi közbenjárás lehetőségét, hogy csak Jézus a közbenjáró. Itt ui. a közbenjárásnak két teljesen más minőségű módjáról van szó. – A szentek közbenjáró ereje Istenszeretésük tökéletességétől és Istenközelségük fokától függ. A szentek onnan szereznek tudomást kéréseinkről, hogy Isten színelátására jutottak, aki látni engedi nekik azt, ami rájuk tartozik. A szentek tudása és ismeretszerzésének módja ugyan titok, de ne feltételezzük, hogy nem tudnak szeretteikről, tisztelőikről. Ez ellenkezne a tökéletes boldogsággal. Az Isten színelátására jutott emberről állítjuk, hogy bizonyos értelemben kozmikussá válik (átistenül), vagyis Istenbe olvadva Isten tulajdonságaiban bizonyos fokig részesedik. Aki az istenlátásnak magasabb fokát érdemelte ki, többet lát meg Istenben és Istenből. A Szent Írás is ékesen tanítja az emberi közbenjárás lehetőségét, és hogy ennek ereje a közbenjáró életszentségén is múlik (Jn 9, 31).

Válasz: A szentek közül kiemelten tiszteljük a Szűzanyát és az egyházatyákat.

Gondolatok: A Szentek közül legjobban Máriát tiszteljük (ύπέρδουλεία). Tisztelete sajátságos, mely az istenanyaságból következik. A szentek között kiemelkedő tiszteletet adunk azoknak, akik a tanításban fáradoztak és élet-művük egyetemes jelentőségű. (Zsid 13,7) Két csoportra osztjuk őket: apostoli atyákra és egyházatyákra. Az apostoli és egyházatyák, a keresztény ókor és a kora középkor kiemelkedő egyházi írói. Jórészt püspökök, akik az Ortrodox Egyházzal tanítási-szervezeti közösséget tartottak, s az Egyház később a szentek sorába iktatott. Az egyházatyák közül apostoli atyáknak nevezzük az első században élteket, akik személyesen hallották az apostolokat. Nekik nagy dogmatörténeti jelentőségük van. Általuk lehet igazolni az ortodox tanítás ősiségét vagy apostoli eredetét. Az apostoli és egyházatyák olyan szentek, akik vallási lángelmék is voltak, és úgy tudtak megfogalmazni igazságokat, hogy szavaik ereje századokon át megmaradt.

Válasz: A szenteket vallásos tisztelettel illetjük, de nem imádjuk. Imádat csak az egy Istent illeti meg. A szentekhez fordulni tehát üdvös dolog, amennyiben nem Isten babonás megkerülésének szándékával történik.

Hivatkozás: Zsid 13,7: Emlékezzetek meg elöljáróitokról, akik nektek Isten igéjét hirdették, nézzétek életük végét, és kövessétek hitüket! Mt 17,1: Hat nap múlva Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és Jánost, a testvérét, és fölvitte őket külön egy magas hegyre, Jel 6,9: Amikor az ötödik pecsétet fölnyitotta, láttam az oltár alatt azoknak a lelkét, akiket Isten igéjéért és tanúbizonyságukért megöltek. 1Sám 28,15: Azt mondta ekkor Sámuel Saulnak: »Miért háborgattál engem azzal, hogy felidéztettél?« Azt mondta erre Saul: »Nagy bajban vagyok, mert a filiszteusok hadakoznak ellenem, s Isten eltávozott tőlem, s nem akart meghallgatni sem próféták, sem álmok által: téged hívattalak tehát, hogy mutasd meg, mit cselekedjem.« Apcsel 5,1: Egy bizonyos Ananiás nevű férfi is a feleségével, Szafirával együtt földet adott el, Apcsel 15,15: Ezzel egyeznek a próféták mondásai is, amint meg van írva:

Gondolatok: Az imádat tárgya kizárólagosan, a vallási kultusz tárgya elsődlegesen az Isten. Úgy tisztelni és szeretni egy teremtményt, a hódolat és alávetettség olyan fokával közelíteni egy emberhez, mint a Teremtő Istenhez, súlyos bűn, szentségtörés és bálványimádás. A Bibliát is megcsókoljuk és a szentek ereklyéit is, s tesszük ezt anélkül, hogy Istennek hinnénk akár a papírt, akár a csontot. A tisztelet jelét adjuk, mert ezek a dolgok intenzíven Istenre és parancsaira emlékeztetnek, és a természetfeletti miliőbe kapcsolnak bennünket. A szenteket mélyen tisztelni kell, mert életük példája minket is Krisztus komolyabb követésére sarkall. Ne feledjük, Jézustól csak egy dolgot nem lehet megtanulni, hogy hogyan kell Jézust követni. A Biblia maga is buzdít, hogy elhunytjainkról vegyünk példát, és hogy tiszteljük őket (Zsid 13,7). Istennek tehát imádat (λατρεία) jár, a szenteket pedig tisztelet (δουλεία) illeti, mely bármilyen mély, az imádáshoz semmi köze. A szentekhez mondott imák mindig ezzel a tartalommal íródnak, vagy így fejeződnek be: „Könyörögj érettünk!” Az imádság szó, melyet a szentekkel való kapcsolatunkban használunk, valóban félrevezető lehet. De a szentekhez intézett imák analóg értelemben vett imák, annyiban imák, hogy a természetfeletti világhoz címzett üzenetek. Módjuk és jellegük az Istenhez intézett imához hasonló, de mondanivalójuk, megfogalmazásuk és a hódoló alázat foka különbözik tőle.

Válasz: Tágabb értelemben szentek azok, akik Isten barátságában haltak meg és üdvözültek. Az Egy-ház szentként tiszteli azokat, akik a keresztény hősies fokban gyakoroltak, és életük fokozottan példaértékű.

Hivatkozás: Bölcs 7,27: Bár egymagában van, mindent megtehet,
bár egyedül marad, mindent megújít,
nemzedékről-nemzedékre betér a szentek lelkébe,
s őket Isten barátaivá és prófétákká avatja.

1Kor 6,11: Bizony, ilyenek voltatok néhányan; de meg lettetek mosva, megszentelést nyertetek, és megigazultatok az Úr Jézus Krisztus nevében, a mi Istenünk Lelke által.

Gondolatok: Abszolút értelemben csak Isten szent; minden más pedig annyiban, amennyiben hozzá tartozik. Tiszteletet is annyiban adunk nekik, amennyiben az Isten világával összefonódtak, vagyis leszűkített értelemben „szentek.” A Biblia nyolcvannégy helyen alkalmazza a szent szót emberekre, és ismeri a szó analóg felhasználást is (2Kor 13,12). A szentség tehát emberre is alkalmazható fogalom, s ez a teremtő Isten szentségét nem sérti. (ld. következő kérdés) Mivel minden embernek kijár a tisztelet, éppen azért, mert az ember „Isten képmása,” azoknak az embereknek, akik sokakat Istenhez vezettek, és írásaik, életük (imáik) által ma is vezetnek, vallásos tiszteletet adunk. Ennek indoka, hogy Istenhez fokozottan kapcsolódnak. Őket szenteknek nevezzük, mert Isten szentségét megragadhatóvá teszik. Egy-egy szent élete ui. nem más, mint aktualizált evangélium. Minden szent egy-egy sajátos helyzetben, korban és életállapotban mutatta meg mit is jelent az Evangélium a maga teljes erejében, s ez igaz akkor is, ha néha emberi gyengeségeket fedezünk fel bennük.

Válasz: Szűz Máriát a legnagyobb tisztelettel illetjük, de nem imádjuk. Imádat csak Istent illeti meg.

Válasz: Igen valószínű, hogy Mária mennyei dicsősége minden szentét és angyalét felülmúlja. Közbenjáró hatalma így minden teremtménynél nagyobb.

Hivatkozás: Jn 2,1: Harmadnapon menyegző volt a galileai Kánában. Ott volt Jézus anyja, Lk 2,25: Élt pedig Jeruzsálemben egy ember, Simeon volt a neve, igaz és istenfélő férfiú, aki várta Izrael vigasztalását, és a Szentlélek volt rajta.

Gondolatok: Mária mennyi dicsőségéről állítjuk, hogy felülmúlja minden szentét és angyalét. Nyugat és kelet egyházai egyöntetűen tanúskodnak erről, és ezt liturgia is őrzi: „Aki a keruboknál tiszteltebb, és a szeráfoknál hasonlíthatatlanul dicsőbb vagy.” Mária bűntelensége és óriási üdvtörténeti szerepe biztosítja neki a létező legnagyobb mennyei boldogságot, melyet ember elérni képes lehet. Ebből következik, hogy közbenjáró hatalma minden szentnél nagyobb. (vö. 88. kérdés) Jézushoz való közelsége, bűntelensége és istenanyai méltósága révén, Máriának összehasonlíthatatlanul hatékonyabb a közbenjárása, mint bárki másé. Jézus ui. mint „derék” fiú különös „készséggel” fogadja anyja kérését, de ezt nem szabad Jézus feletti uralkodásként felfogni. Ennek nyomán véli az Egyház, hogy Mária minden kegyelem Anyja, azaz Máriának rész jut az összes kegyelem kiosztásban. Szíriai Szt.Efrém szavaival: „Mária az egész világ közvetítője a Közvetítő által.”